Az „Átkelés” Paul Scanlon legmeghatározóbb művelete volt gyülekezetében, amikor is egy új gyülekezetet indított el a régi közepén. Képletesen szólva újat. Egy olyat, amelyik valóban teszi is, amiről énekel. Egy olyat, amelyiknek valóban a legfontosabb teendője megtalálni az elveszetteket és megtörteket.
Isten egy napon azt mondta neki az irodájában: „Egy év alatt át fogod vinni ezt a gyülekezetet a túlpartra.” Paul buszokkal kezdte behordani a gyülekezetbe a megtörteket, prostituáltakat, hajléktalanokat, szükségben lévőket. A gyülekezeti tagok, akik pár hónapja még lazán a székeiken hagyták a kabátjaikat és táskáikat, most görcsösen magához szorították azt, remélve, hogy legalább a megszokott üléseiken nem fogják megzavarni. Sokszor még ez sem sikerült. A káosz kitört, Paul pedig tudta, hogy jó irányba tartanak. A gyerekgyülekezetbe olyan gyerekek is jártak, akiknek a kötőszavai nem a „Dicsőség az Úrnak” volt. Az adakozókosárból sokszor félúton eltűnt a pénz. Egy este, lekésve az istentiszteletet három hajléktalan transzvesztita jelent meg. Amikor Paul megkérdezte őket, hogy miért késtek, azt mondták azért, mert sok idő ment el a transz ruházat és smink eltüntetésével. Paul kérte őket, hogy ne foglalkozzanak ezzel, úgy jöjjenek, ahogy vannak, csak a férfi wc-t használják. Ők is, mint olyan sokan, Isten és a gyülekezet hatására teljes átalakuláson mentek keresztül.
Mindez sokaknak nem tetszett. Az egy év alatt a legjobb tizedfizetők hagyták el a gyülekezetet. A legrégebbi tagok közül is mentek el. A gyülekezet fele nem akarta végigcsinálni és ki is váltak.
Paul végigvitte, amit Isten ígért neki és nem kötött kompromisszumot. Így vált Paul Scanlon gyülekezete pár száz főből tízezres nagyságrendűvé egy olyan országban, ahol sokan az Egyházat erőtlennek tartják.
Paul Scanlon vendégünk lesz Április 24-én a Tágas Tér Konferencián.